A szomszéd kanapéja mindig zöldebb

Kislányom átment a szomszédba játszani ebéd után. Két órával később betrappolt az ajtón, közölte, hogy jó volt, de rövid és odaát másképp mennek ám dolgok, majd otthagyott a konyhában.

Éppen folytattam volna küzdelmemet a sütőm kipucolásával, amikor megcsörrent a telefonom. Az anyuka volt a szomszédból. Nevetős hangon kezdte mesélni a délutáni sztorit.

Amikor a lánykám megérkezett a szomszédba, az anyuka éppen a kanapén pihent. A gyerekem ledöbbent, nem tudta mire vélni a helyzetet. Majd őszinte szánalommal kezdte kérdezgetni, hogy mi a baj, mi fáj, kell-e segítség.

Mikor azt a választ kapta, hogy baj egy szál se, csak az ebéd utáni szieszta zajlik éppen, a kicsi  lány kerek szemekkel csak annyit tudott kibökni, hogy: „Hát… – majd némi büszkeséggel -, az én anyukám ilyet nem szokott!”

Ez elsőre nagyon mókásan csengett. Aztán végig gondoltam, hogy milyen „klassz” példa ez az egyszer majd – remélhetőleg – anyukaként hasonló cipőben mosogató lánykámnak arra, hogy mindenképpen gályázzon nonstop egész nap és véletlenül se engedjen magának egy fél óra relaxot a kanapén… Kopp…

Megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on email
Email
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest

Kapcsolódó bejegyzések

Happy wife – happy life

Biztosan Te is olyan ember vagy, akinek az alkotás, a kreativitás olyan, mint másnak a levegő. Mi vagyunk azok, akiknek a keze nem bír nyugodni,

Reggeli cécó

Nyilván minden kedves olvasónak idilli valamennyi hétköznap reggele. Amikor is ultra csinos, élére vasalt pizsiben, laza sminkkel, tökéletesen kócos hajjal, kávéscsészével a kezében homlokon csókolja

A szomszéd kanapéja mindig zöldebb

Kislányom átment a szomszédba játszani ebéd után. Két órával később betrappolt az ajtón, közölte, hogy jó volt, de rövid és odaát másképp mennek ám dolgok,

Vélemény, hozzászólás?