„Ki ez a szakállas bácsi?”
„Apa, te vagy a mikulás?”
„Anya, az oviban a Tibi bácsi volt a mikulás, aki az ebédet szokta hozni?”
Te mit csinálsz, amikor jönnek ezek a kérdések?
Nálunk az ötödiknél óriási zokogás volt, amikor minden kiderült – véletlenül a nagyok poénkodásából-, ő még nagyon szeretett volna hinni benne. A nővére egyből meg is vígasztalta, és elmondta, hogy neki az milyen nehéz volt, amikor a karácsonyt megtudta.
„Micsoda?!? Még az is?!?” Annyira aranyos volt, ahogy elsiratta ezt a titkot, egy kicsit az egész család szíve megszakadt.
A nagyobbaknál, amikor iskolás korban kérdeztek rá, hogy ez akkor hogyan is van, akkor vissza szoktam kérdezni: „Te mit gondolsz?”
Kb. harmadik osztályig én is pontosan azt szoktam gondolni, amit ő. Bármi is az. Aztán addigra már mindenki átállt a „sötét oldalra”, és nem kellett külön felhomályosítani senkit.
Bármelyik „oldalon” állsz is, ezt a mikulásos képet te is megfestheted.
Elkészítés
Amire szükséged lesz:
feszített vászon 30×30 cm
Pentart matt akrilfesték (fehér, sötét homok, púder, zöld, jégkék, menta, rúzspiros)
kontúrozó fekete
ecset (egy vékony, egy lapos/macskanyelv)
1. Fesd le az egész vásznat halványkékre, vagy halvány menta színűre. Keverj ki egy neked tetsző világos árnyalatot. A feszített vászon oldaláról se feledkezz el!
2. Ha megszáradt, rajzold rá ceruzával a mikulást és a csillagokat.
3. Fesd ki pontosan a figurákat, pöttyözz hópihéket a háttérre.
4. Kontúrozóval emeld ki a vonalakat és fesd fel az apró részleteket.
Akkor jöhet a mikulás, a szakállas fickó, vagy a Tibi bácsi!
